GYIK

 

KEOP Gyakran Ismételt Kérdések

  1. Miért van szükség az új ivóvízbázis létrehozására?

Szekszárd város ivóvízellátása a Lőtéri és a Sió-parti kúttelepekről történt. A Lőtéri kutak vizében 1993-ban klórozott szénhidrogén szennyezettséget mutattak ki, melynek következtében az érintett kutakból történő vízkitermelést több lépésben le kellett állítani.

1996-ban elkezdődtek a tényfeltáró vizsgálatok, majd 1998-ban a kármentesítés. A szakértői jelentések megállapították, hogy a jelenleg ismert műszaki megoldások alkalmazása nem teszi lehetővé a szennyeződés teljes eltávolítását a Lőtéri kutak vízéből, emiatt a jelenlegi kármentesítő eljárás mellett a szennyezés 10 év alatt eléri a Sió-parti kutakat is.

A projekt előkészítése során a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságtól és az Országos Környezetegészségügyi Intézettől beszerzett szakvélemények megerősítették, hogy a jelenlegi vízbázis a kármentesítés folytatása mellett sem helyezhető kellőképpen biztonságba, az optimális kockázatkezelést egy stabil minőségű új vízbázis használatba vétele jelentheti.

  1. Milyen élettani hatásai vannak a klórozott szénhidrogén szennyezettségnek?

A klórozott szénhidrogének (cisz-1-2-diklór-etilén, triklór-etilén, diklór-etilén), de különösen a vinil-klorid esetleges ivóvízbe jutása a fogyasztóra nézve komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel a vízszennyező anyagok legnagyobb koncentrációja a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékekhez képest cisz 1,2 diklór-etilén esetében 95-szörös, triklór-etilénre  1800-szoros, vinil-kloridra pedig 1200-szoros határérték túllépést mutatott. Az OKI szakvéleményében olvasható megállapítások szerint: „a tetreklór-etilén nagyobb koncentrációban máj- és vesekárosodást idézhet elő, …a triklór-etilén kismértékben mutagén vegyület, míg a bomlási sor végén álló vinil-klorid bizonyítottan rákkeltő hatású”.

Az ivóvíz minőségi követelményei és az egészségügyi határértékek.

  1. Milyen megoldási javaslatokat vizsgáltak a probléma megoldására?

A felmerült probléma kezelése érdekében lényegében két megoldási alternatívát vizsgáltunk. Az „A” változat más vízellátó rendszerhez (Mohács) való csatlakozás, míg a „B” változat más vízbázisra való áttérés lehetőségét vizsgálta. Mindkét változat esetében a meglévő Szekszárdi Vízmű szükséges mértékű felújítását is terveztük.

  1. Milyen források állnak rendelkezésre a beruházás megvalósítására?

A projekt nettó költsége 5 143 979 832 forint. Ennek 77,59 %-át, 3 991 213 951 forintot nyújt támogatásként az Európai Unió és a magyar állam. Az önrész biztosítása a Belügyminisztérium EU Önerő Alapjából történik.

  1. Mikor valósulhat meg a beruházás?

A hatályos Támogatási Szerződés szerint a projekt befejezésének dátuma: 2015. szeptember 30.

  1. Mekkora terhet jelent ez a lakosságnak?

A projekt megvalósításához nincs szükség a lakosság anyagi hozzájárulására, teljes egészében az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg.

  1. Hogyan érhetünk el megtakarítást a vízfogyasztásban?

Ne folyassuk feleslegesen a vizet, fürdés helyett javasolt tusolás. A mosógépet töltsük meg teljesen, mosogatásnál az edények tisztásánál csak az öblítéshez használjunk folyóvizet. Ahol van kút, ott azt használjuk locsolásra, vagy ha lehet, gyűjtsük az esővizet.

 

Tippek:

http://viztakarekossag.hu/tippek

http://energiapedia.hu/energiamegtakaritas-tippek

http://www.jotudni.hu/tippek/viztakarekossag.html