A lőtéri vízbázis sérülékeny, a vízminőség nem ideális

Az éves csúcsfogyasztás az elmúlt időszakokban Szekszárdon 9500-9800 m3/nap volt. Érdekes módon ez nem mindig a nyári, kánikulai időszakra esik.Vannak évek, mikor a legtöbb víz szeptemberben, a szüretek idején fogy, amikor a gazdák a hordókat mossák szerte a városban. Az ivóvízhálózat hossza közel 180 kilométer, a hálózatra csatlakozott háztartások aránya 97,9 százalékos. Az éves szinten értékesített víz mennyisége 1 725 000 köbméter. A jelenlegi lakossági vízdíj 208 forint köbméterenként, a közületek pedig 295 forintot fizetnek egy köbméternyi mennyiségért. Naponta 105,7 forint értékű vizet fogyasztanak a város lakói. A cég tevékenysége három részre tagolódik: vízkitermelésre, tisztításra és a víz szétosztására.

A város vízellátása a lőtéri vízbázisról történik. Ez egy jól körülhatárolható terület, amely a régi Duna kavicsteraszára települt, ahol nagy mennyiségű víz tározódik. A vízbázis első kútját 1955-ben fúrták, ami a régi lőtér területén található. A város igényeinek megfelelően, a fogyasztás növekedésének mértékében, illetve a kutak műszaki állapotának romlásának következtében egyre több és nagyobb kutat kellett fúrni e térségben. Szám szerint 39-et. Ezek a kutak sajnos sekély mélységűek. A térségben a fedőréteg vastagsága 8-12 méter, amely nem vízzáró, így a nagy vastagság ellenére vízbázisunk igen sérülékeny.A korábbi tanulmányok, vizsgálatok is megfogalmazták, hogy a város felől is szennyeződik a vízbázis. Összességében elmondható, hogy a Lőtéri vízbázis területén – mennyiségileg vizsgálva -, hosszabb távra van elegendő víz, de annak minősége nem ideális. Magas a vas- és a mangántartalma, illetve a keménysége is. A jelenlegi tisztítómű a nyersvizet kezelni tudja, tehát a szolgáltatott víz minősége mindig megfelel az előírásoknak. Az egyedüli, hosszú távú megoldást az új vízbázis jelenti majd.

(TEOL)